Még mindig a hatása alatt vagyok, így lehet, hogy néhol nem lesz érhetően fogalmazva, de megpróbálom. :D
Előadás: Ideges voltam az utolsó percekig, mivel már 2× lemondta Szil, amilyen előadásra mentem, de mikor lekapcsolták a lámpákat ez azonnal elszállt. A kis Mozartos kezdés nagyon tetszett, mindenki ügyes volt és akkor hip-hop eljött a 'Hol van Mozart?' ideje, felcsendült a dallam és elkezdtem vigyorogni. És akkor megláttam Őt. Te atyaúristen! Amilyen méltóságteljesen képes menni... Annyira hamar elérkeztünk az első felvonás végére. És azt hittem Szilveszter Maximból adódóan még sötétebb lesz, de 1-1 nem is poént, hanem nézést és hangsúlyt vitt bele, hogy az egész közönség nevetett. :D MÁZS is jó pár mosolygós pillanattal ajándékozott meg minket. Na de akkor első felvonás vége. Hogy vártam... x) Zsolt ott ugrabugrált, ami tök hidegen hagyott nyújtózkodtam jobbra, balra, hogy lássam Szilvesztert. :D Ééés úristen. x) Elolvadtam. :D Igen gyerekek, ez az alsógatyás rész. :P Hát meg kell hagyni élveztem, hogy nem tudta olyan hamar magára húzni a lepedőt. :D Az első felvonást elejétől a végéig imádtam. Szünet. Aztán a második. A 10. sor sézléről bekerültem az ötödik sor 14es székére. :P Volt hely... Jó mi? :D Örültem, mint majom a farkának. MÁZS lenyűgöző volt, Szilveszter meg még őrültebben énekelte a 'Győzedelmes zeneszó'-t, mint bármelyik előadáson, amit itthon meg tudtam nézni. Fantasztikus... Bereczki Zoli is szuper volt, és még mindig szuperül mozog. :) És elérkezett a tapsrend. A közönség egyszerre pattant fel, sikongatások, vastaps, minden volt. És egy elég durva sikoltozás is, ugyanis a csaj valószínűleg berekedt, de még így is sikongatott, amiért én r*hadt hálás vagyok. Miért? Mert Szil vigyorgott a tapsnál!!! Vigyorgott!! :D Én meg olvadtam. :P Rajta kívül mindenki röhögött, Zoli meg már fogta a fejét is. x) Mondjuk a végére én is majdnem berekedtem. :D Erőltettem rendesen a hangom. :P
Mészáros Árpád Zsolt: Kellemesen csalódtam. Meg kell hagyni nem annyira szeretem, a hangja se igazán tetszik, de amit itt művelt... Dőltünk a nevetéstől, mosolyogtunk, mikor őrültet játszott és az apja halálát én is majdnem megkönnyeztem. Lenyűgözött. A hangjával még mindig nem vagyok kibékülve, de a játéka... Brávo!
Pálfalvy Attila: Mivel itthon Dzsonival szoktam meg és imádom is őt sokat vártam tőle, de ő is kitűnően játszott, mintha csak Dzsoni lett volna a színpadon.
Bereczki Zoltán: Zolihoz még nem volt szerencsém élőben, így kíváncsi voltam rá. Jó. Nagggyon jó. :D A hangját szeretem és a mozgása... Imádom. :D
Szabó P. Szilveszter: Két hónap után újra Művész úr. ♥ :) FANTASZTIKUS! Imádtam minden egyes szavát, mozdulatát. Le se bírtam Róla venni a szemem, nem mintha akartam volna. :D A hangja, mint mindig tökéletes, a játéka úgy szintén. Profi. Szerencsém volt, mert jobb felé ültem és egész sokszor jött arra az oldalra. Ilyenkor légzésproblémák adódtak, volt, hogy meg se mertem mozdulni, levegőt se vettem, máskor meg csak úgy kapkodtam a levegőt. :P És azok a mosolyok a végén... Olvadtam rendesen. :)

Művészbejáró: Rá tudtam venni a kis "csapatot", hogy várjunk egy kicsikéét és megfűztem anyát, hogy menjen el gyorsan Rebeccás plakátért (a kocsiban hagytuk), de kissé lassú volt, ugyanis Művész úr most a gyors távozás mellett döntött. Beszélgettem a Verával és egyszer csak hallom "Emberek, jön Szilveszter". Ezen mosolyogtam egy jót. Kijött és elindult jobbra, minden bátorságom összeszedve ki tudtam nyögni egy viszonylag hangos "Szilveszter"-t. Filmbeillő lassúsággal megfordult: "Igen?" és kaptam egy OLYAN pillantást. Na ott akkor nekem végem volt. Megszólalni se bírtam és valószínűleg elég rémülten néztem rá, bár fel voltam készülve, hogy nézhet rám úgy.  :P Akkor két lány "kisegített" megkérdezték, hogy ad-e autogrammot, a válasz nem volt. Akkor kis nevetés, majd tök csönd. Elindult pár lépés után visszafordult és felhúzta a szemöldökét. Lányok odarohantak hozzá és én is - már amennyire a remegéstől bírtam - odamentem, aláírta a jegyüket, én meg egy közös képet kértem. Meg volt, erre mit mond? "Hű, de magas vagy." Na köszönöm szépen. :D Aztán megköszöntem és elköszöntem. :P És akkor ha már ott voltunk vártunk még egy kicsit és kijött Zoli. :) Tök aranyos volt, olyan kis esetlenke, mindenkivel fotózkodott, van akinek még a fényképezőgépét is állítgatta, mert valami nem volt jó. :D Aztán nem sokkal utána kijött MÁZS, öt perc várakozás után kb. "sorra kerültünk" eléggé, hát nem is lehajolnom kellett, hanem hát lejjebb ereszkedtem, na értitek. :D Magassarkúban még magasabb voltam, de így viszonylag ugyanabban a szinten vagyunk a képen. :)

Sziles kép | Zolis kép | MÁZSos kép